 Kovács Pincészet
Vörös szőlők: Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir
Fehér szőlők: Chardonnay, Hárslevelű, Juhfark, Olaszrizling, Tramini Ars poetica
Az emberiséggel szinte egyidős szőlő és borkultúra jelenkorunk gasztronómiájának is szerves része. A bor jelen van legbensőségesebb pillanatainkban, végig kíséri életünk minden nagy eseményét, ünnepét, vidám és szomorú pillanatait egyaránt.
Mi borászok, a borkultúra ápolására, a természet nagylelkű ajándékaként számon tartott szőlő és a belőle készült borok folyamatos tökéletesítésére tettük fel az életünket. Mindez azáltal nyilvánul meg, hogy a rengeteg munka, szaktudás, technológia mellett szívünket és lekünket adjuk a borhoz. Célunk, hogy a természet adta lehetőséget kihasználva mindenkor a legjobbat nyújtsuk fogyasztóink számára.
Bemutatkozás
Cégünket 1993-ban alapítottuk egy kicsiny családi vállalkozás formájában. Akkor mindössze negyed hektáros birtokkal, és mintegy 30-40 Hl vörösbor előállítására és tárolására alkalmas pincével rendelkeztünk. Mára az alapítás óta eltelt 10 év alatt még mindig 100 %-ig családi tulajdonban lévő cég keretein belül az elmult évek szőlőtelepítéseinek köszönhetően, közel 40 hektáros birtokon gazdálkodunk. Gazdag fajtaválasztékunkkal két legdélebbi borvidékünket, a Villány-Siklósi és a Mecsekaljai borvidéket képviseljük. Vörösboraink termőhelyei a Villány-Siklósi borvidék kiválló adottságú területein (Gönntér, Kőbánya) helyezkednek el. Fehérboraink között Siklósi és Mecseklaljai egyaránt megtalálható. Nemcsak fajtaválasztékunk színes, hanem borkészítési technológiánk is sokrétű. Készítünk hagyományos, reduktiv erjesztésű és barrique borokat egyaránt. 2002-ben teljeskörű technológiai modernizációt hajtottunk végre, szőlőtelepítéseink még jelenleg is folyamatban vannak. HACCP és ISO minősítéssel rendelkezünk.
Mindezek fényében elsődleges célunk a minőségi és az évjáratos csúcsborok előállítása. Minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a "Villányi" név viseléséhez méltó minőséget biztosítsuk, ami által hosszútávú piaci szereplőkké szeretnénk válni.
Boraink, borvidék
Villány-Siklósi borvidék
A Villány-Siklós borvidék Magyarország legdélebbre fekvő vörös és fehérbor termő vidéke. Mediterrán jellegű éghajlattal, különleges mikroklimatikus és talajadottságokkal rendelkezik. A Dél-Dunántúl alacsonyabb tájaiból szigetként kiemelkedő Villányi-hegységet főként a triász és kréta időszakból származó mészkő és dolomit alkotja. A hegység kelet-nyugati vonulatú, miáltal déli lejtői szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasak. Magyarországon ez a vidék mutatja a legtöbb délies éghajlati sajátosságot. A napfénytartam átlagban 2000-2100 óra, ami országos viszonylatban az egyik legmagasabb értéknek számít. Az évi középhőmérséklet 11 °C, ami a szubmediterrán éghajlat átlaghőmérsékletének felel meg. Bár megfigyelhető, hogy 7 évente az átlaghőmérsékletnek és az éves csapadékmennyiségnek minimumai és maximumai vannak. Ezektől a rendkívüli évektől eltekintve csapadék eloszlása kettős maximumot mutat. Tavasszal és ősszel esik le az éves csapadékmennyiség 70 %-a, ami szintén mediterrán jellegzetesség. Részben az éghajlatnak, részben a szőlőtermesztés számára rendkívül kedvező talajnak köszönhetően alakult ki az a több évszázados szőlőkultúra, amely napjainkban is virágzik, és nemzetközi elismerésnek örvend. Villány és környéke elsősorban vörösbortermő vidék, míg Siklós térsége kiváló fehér borairól híres.
Mecsekaljai borvidék
A Mecsekaljai borvidék szintén az általunk képviselt borvidékek közé tartozik. Fehérboraink egy része a Mecsek vonulatának délkeleti részén, Szajk határában terem. Morfológiai képét tekintve ez a dombság a Villányi-hegység részét képező Göntér kicsinyített mása. 80-100 méterrel nyúlik a környező területek felé. Az éves átlaghőmérséklet itt is viszonylag magas (6-8 fok), az éves csapadékmennyiség azonban valamivel kevesebb. A talaj adottsága elsősorban fehér szőlők számára előnyös.
Szőlőterületeink Villány-Siklósi borvidék legjobb fekvésű dűlőiben, illetve Szajki dombságon találhatók: Göntér, Dobogó, Tüskés
Ültetvényeink fajtaösszetétele:
Vörös szőlők: Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir
Fehér szőlők: Chardonnay, Hárslevelű, Juhfark, Olaszrizling, Tramini
Szőlőművelés
Szőlőterületeink egy részét már meglévő 20 éves telepítések teszik ki, amelyek támrendszerének felújítása, tőkéinek pótlása folyamatosan zajlik. Ültetvényeink több, mint 65 %-a azonban új telepítés. A fajtaösszetétel megválasztásánál ügyeltünk arra, hogy ne csak a jelenleg divatos világfajták, hanem az őshonos magyar fajták is rendelkezésünkre álljanak. Mivel elsősorban a minőség, és nem a mennyiség az elérendő cél, 3 méteres sortávolságúak az ültetvényeink, és hozzávetőleg 3300 tő van egy hektáron. A kordon támrendszert használunk. A talajművelés, növényvédelem természetesen
gépesített, de a nagy odafigyelést, szakértelmet kívánó egyéb munkák (metszés, zöldmunka, kötözés és természetesen a szüret is) kézzel történnek. Bár ez jelentős költségnövelő tényező, hisszük, hogy ez által javítható a bor minősége. A hektáronkénti 8 t-ra limitált termésátlag, és a kíméletes kézi szüretelés a minőségi borkészítés egyik alapja.
......................................................................................................................
Borászat:
1. Cabernet Sauvignon
A cabernet sauvignon a világ legismertebb kék szőlőfajtája. Származási helye Franciaország-, Bordeaux, ahol Cabernet Franc és Merlot fajtákkal házasítva kerül a palackba. A cabernet sauvignon-ból persze önmagában is lehet nagyszerű bort készíteni, mindemellett bora, különösen alkalmas barrique-hordós érlelésre. Magyarország legszebb cabernet sauvignon-jai a villányi és a szekszárdi borvidéken készülnek.
2. Kadarka
Bizony a kadarka szőlőfajta eredete sem teljesen tisztázott. Feltételezések szerint néhány évszázaddal ezelőtt a balkánról került Magyarországra. A XIX. Század elején a hazai kékszőlő ültetvények 2/3-a kadarkatelepítés volt. Mára azonban sokat veszített jelentőségéből a fajta, mivel a termelők fáradtságot nem kímélő, áldozatos munkáját, csak ritkán hálálja meg komoly minőségű terméssel, ez az amúgy igen kényes szőlő.
3. Kékfrankos
A kékfrankos szőlőfajta pontos eredete nem ismert. Elsősorban a német nyelvű országokra és Magyarországra -nálunk a legtöbbet telepített kékszőlő- jellemző fajta. A Kékfrankos minden évben megbízhatóan terem, ugyanakkor talaj és klíma szempontjából egyáltalán nem igényes.
4. Kékoportó
A kékoportó egy régi osztrák szőlőfajta, amely Ausztrián kívül, főleg Magyarországon fordul elő. Neve korábban magyarul egyszerűen Oportó volt, azonban a nemzetközi egyezmények miatt a portóihoz való hasonlóság elkerülése végett csak kiegészítő szóösszetétellel használható, így lett hivatalos megnevezése Kékoportó. Korán érő, bőven termő fajta, a talaj iránt rendkívül igényes. A kékoportó többnyire könnyű, lágy tannintartalmú, kifejezetten gyümölcsös jellegű, gyorsan fejlődő, s így nem túl hosszú élettartamú bort ad. Legjobb borai a Villányi borvidéken készülnek.
5. Merlot
A merlot Franciaországból-, Bordeaux-ból származik. Igen elterjedt és kedvelt szőlőfajta szerte a világon. Szinte valamennyi bortermelő országban megtalálható, Franciaországban az ültetvények nagysága meghaladja a két Cabernet együttes területét. Az utóbbi években a délebbi borvidékeken egyre népszerűbbé válik, valószínűleg azért is, mert a Cabernet-knél többet terem, de kiváló minőséget ad és emellett bora gyorsan fejlődik, azaz már egészen fiatalon is nagyon jól fogyasztható.
6. Pinot Noir
A pinot noir fajtát világszerte a kékszőlők hercegének nevezik. Burgundiából származik, ahol földünk legdrágább vörösborainak alapjául szolgál. A pinot noir nem lendületével és nagy testével, hanem kifinomultságával hódít. Vörösborok tekintetében a legnehezebb műfaj, nem csak a termelőnek, de a fogyasztónak is. Élvezetéhez nagy kóstolási gyakorlat szükségeltetik. A pinotnoir-ból készített vörösbor rendelkezik egy -csakis erre a fajtára jellemző- fűszeres-gombás-animális jelleggel (ez az un. pinot- fűszeresség), amelynek köszönhetően nélkülözhetetlen kísérője kacsából-, bárányból- és vadakból készített fogásoknak, valamint érett Camembert és Brie sajtoknak.
7. Chardonnay
A Chardonnay származását illetően nem lehet egészen konkrét dolgot állítani. Feltételezhetően Burgundiából származik. Ami biztos, hogy egy régi szőlőfajtáról van szó, amely nevét, a Burgundia déli részén található Chardonnay községről kapta.
8. Hárslevelű
Régi magyar szőlőfajta, amely leginkább Tokaj-hegyaljára és Villányra jellemző. Általában október közepére érik be, nem ritkán 20 feletti mustfokkal. Könnyen töpped és egyenletes minőséget ad. Bora nagyon illatos, hársmézre emlékeztető fajtajelleggel, testes, hosszú zamatú, igen elegáns savakkal. Különösen Tokaj-hegyalján képes aszúsodni, ahol későn szüretelve nagyszerű, méz jellegű, hosszú ideig érlelhető borok alapjául szolgál.
9. Juhfark
Magyar eredetű fajta, neve leginkább a Somlói borvidékhez kötődik. Bőven termő, későn érő, rothadásra hajlamos fajta. Borának minősége nagyban függ az évjárattól. Jó években kifejezetten illatos, lendületes savtartalmú, tüzes, extraktban gazdag bort ad. Hűvösebb években azonban vékony, bántó savakkal, s ezáltal alacsony élvezeti értékkel rendelkező borok alapjául szolgál. A feldolgozás-technológiára sokkal kevésbé érzékeny, mint az évjárati hatásokra. A Somlói borvidéken, egyre nagyobb jelentőséggel bír a helyi fajtakörben.
10. Olaszrizling
Magyarországon a fehérbort adó fajták közül legelterjedtebb az Olaszrizling. Származása vitatott, valószínűleg Franciaországból került Németországba, majd onnan Európa többi bortermelő országába, így hazánkba is. Több alfajtája is van, ezek közül a nemes olaszrizling a legértékesebb. Bora különleges, a keserű mandulára emlékeztető ízű és zamatú, illatában diszkrét gyümölcsösség fedezhető fel. Igazán jó minőséget csak késői szürettel, jó évjáratokban és alacsony terhelés mellett képes adni. Termesztése késői érése miatt egyre inkább visszaszorul, és csak a különösen jó adottságú termőtájakon részesítik előnyben.
11. Sauvignon Blanc
A Sauvignon Blanc egy igen elterjedt és kedvelt szőlőfajta, a világ szinte valamennyi bortermelő országában megtalálható. Ahogy azt a hangzatos név is sejteti, Franciaországból származik, ahol a Bordeaux-i borvidék száraz és édes fehérborainak alapjául szolgál (többnyire Sémillon-nal házasítva), de emellett nagy népszerűségnek örvend a borászok körében a Loire-völgyében is. Mivel Sauvignon
Blanc szőlőfajta a hűvösebb klímájú t ermőterületeket kedveli leginkább, nem csoda, hogy Franciaországon kívül, Új-Zélandon és Chilében készülnek legszebb borai.
12. Tramini
A Tramini pontos eredetét illetően még az ampellográfusok sem tudnak megegyezni. A tudomány mai állása szerint, az a feltételezés látszik elfogadhatónak, miszerint Olaszországból, Dél-Tirolból származik, nevét legalábbis az ott található Tramin Községről kapta. A Tramini -oly sok illatos fehér szőlőfajtához hasonlóan- hűvösebb éghajlaton tud igazán kibontakozni. Nem véletlen, hogy a fajta legjobbnak tartott borai, Franciaország észak-keleti régiójában, Elzászban készülnek ahol a csúcsminőséget adó fajták között tartják számon. Dél -Tirol hűvös fekvésein könnyed, élénk savtartalmú, igazi illatbombák alapjául szolgál. Magyarországon régóta ismert fajta a tramini, állami minősítést azonban csak 1956-ban kapott. A hazai Traminik közül mind minőségben, mindpedig a szőlőfajta jellegzetes rózsás-licsis illat és ízvilágát visszaadandó, kiemelkedik az Eurobor Pincészet Bátaapáti Traminije.
......................................................................................................................
www.kovibor.hu |
